Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet.

Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez!

A podcast résztvevői:

Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.

A podcast résztvevői:

Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A nagy folyó nagy és folyik és kétségkívül komplex. Ennél azonban többet kell tudnunk róluk, tekintve hogy nagymértékben függünk mennyiségi (vízkészlet) és minőségi (vízminőség) viszonyaiktól. Milyen változások zajlanak a Dunában és annak milyen hatása van a táplálékhálózatra? Hogyan történik a zooplankton-hálózás és mire lehet következtetni az algák zsírsav-összetételéből?

A podcast az újonnan indult MTA-ÖK Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport egyik célkitűzését összegzi, vagyis, hogy értsük meg nagy folyók, hazai viszonylatban a Duna középső szakaszán lebegtetett élőlényközösségek összetételét és működését, valamint értelmezzük a hosszú távú változásokat. A podcast egy terepi mintavételt kísért nyomon, kielemezve, hogy mit tudunk a jelenleg zajló változásokról és az azokat kiváltó okokról. Valamint, ami még fontosabb: mi az amit még mindig nem ismerünk legnagyobb folyamunkról.

A podcast résztvevői:

Abonyi András, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

A mikroszkopikus méretű szervezetek kulcsszerepet töltenek be a vizes környezetek életében, ide értve az anyagforgalmat, vízminőséget és a többi élőlénnyel való kapcsolatrendszert. A kutatócsoport munkájának célja feltárni a mikrobiális ökológiai folyamatokat a globális környezeti problémák (klímaváltozás, környezetszennyezések) tükrében. Ehhez a Kárpát-medence szikes tavait, mint a rejtett folyamatok megismerésének lehetséges modellrendszereit tanulmányozzák tenyésztéses, mikroszkópos, molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek ötvözésével. A podcast-ben a kutatócsoport vezetőjével hallhatunk beszélgetést egy mintavétel során a Velencei-tónál.

A podcast résztvevői:

Felföldi Tamás – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Az utóbbi évtizedekben az ökológiai kutatásokban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természettel együtt élő, a helyi ökoszisztéma-szolgáltatásokat használó szakemberek ökológiai tudásának. A tudósok a kutatások előrehaladtával csak az utóbbi évtizedben ismerték fel, hogy a halászok ökológiai tudásához hasonlóan a szabadidős horgászok helyi ökológiai ismeretei is világszerte hozzájárulhatnak a vizes élőhelyek megőrzéséhez és az azokon végzett tudományos kutatásokhoz. Magyarországon a regisztrált horgászok száma nemrég átlépte az 1.000.000 főt, ennek megfelelően hazánkban is a horgászok az egyik legfőbb felhasználói a vizeinket érintő ökoszisztéma-szolgáltatásoknak. Az epizódban Lukács Balázs András és Löki Viktor a magyar horgászokkal kapcsolatos eddigi legfontosabb kutatásaikat összegzik, és bemutatják nemrég indult citizen science projektjüket, a Tudós Horgászt.

A projekt egy mobilalkalmazás és honlap segítségével közösségi adatgyűjtést kezdeményez nem kizárólagosan, de elsősorban magyar szabadidős horgászok bevonásával. Az adatgyűjtés egyik fő célja felmérni, milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzással, a kutatók ennek segítségével szeretnék alaposabban megérteni, hogy az algavirágzás mikor, hol, és milyen tényezők együttállása esetén alakul ki. A projekt során ezen kívül a horgászok által potenciálisan megfigyelt, felszíni vizeink minőségéhez köthető, elsősorban száliens és/vagy adventív élőlények elterjedéséről is történik adatgyűjtés. A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, a horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; céljuk a jövőben is a horgászok ökológiai tudásának és percepcióinak az alaposabb megismerése, illetve hogy párbeszéd induljon el a horgászokkal a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai kérdésekben.

A podcast résztvevői:

Dr. Lukács Balázs András, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport vezetője

Dr. Löki Viktor, a HUN REN Vízi Ökológiai Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

Utazást teszünk a városökológia izgalmas világába, ahol megtudhatjuk, hogyan hat az urbanizáció, az intenzív használat és az élettelen környezeti tényezők átalakítása a körülöttünk lévő élővilágra, és a településeink biodiverzitására. Betekinthetünk abba a Kárpát-medencére kiterjedő kutatásba is, amelyben több élőlénycsoportot vizsgálva a kutatók felmérték a biodiverzitást számos faluban. Szó esik arról, hogy milyen madarak és más különleges fajok jelenléte mutatja a települések jó ökológiai állapotát, és hogyan különbözik egymástól sokféleség szempontjából a falvak szegélye és központja. Az epizódban gyakorlati megoldásokat is említünk a fenntarthatóbb és biodiverzitásban gazdagabb környezetünk megvalósítására.

A podcast résztvevői:

Szitár Katalin PhD, tudományos munkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Lakatos Tamás, tudományos segédmunkatárs, Lendület Táj-, és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám, szerkesztő-riporter

A "stratégia" szóról először valószínűleg mindenkinek a háborús vagy gazdasági stratégiák, esetleg a stratégiai játékok jutnak eszébe. A növények nem szőnek terveket, nem játszanak játékokat, de miközben a túlélésért küzdenek ők is különböző stratégiákat követnek. Esetükben stratégiának a rendszeresen együtt előforduló tulajdonságokat nevezik. Ahogy egy jól megtervezett játékban, a növények közti versengésben sincs egyetlen, mindig nyerő stratégia. Éppen ennek – hogy nem lehet egyszerre mindenben legjobbnak lenni – köszönhető a növényvilág változatossága.

A beszélgetésben azt járjuk körül, hogy milyen tulajdonságokat érdemes megmérni, ha meg akarjuk érteni a növények alkalmazkodási stratégiáit, milyen korlátai vannak az alkalmazkodásnak és melyik környezetben melyik stratégia a sikeres.

A podcast résztvevői: Dr. Botta-Dukát Zoltán, az MTA doktora, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter

Aki látta a Vizipók, csodapók című rajzfilmet, tudja, hogy milyen színes a víz alatti világ! Köztük most elsősorban makroszkopikus vízi gerinctelenekről lesz szó, amelyek közül sokan ismerhetik a víz felett repülő kérészeket, a vízinövényen pihenő szitakötőket, vagy éppen a víz felszínén szaladgáló molnárkákat. Fény derül arra, hogy ezeknek az állatoknak milyen szerepük van a vízben, hogyan kell őket vizsgálni, hogy segítenek minket abban, hogy értékelhessük egy víz ökológiai állapotát. Bepillanthatunk a makroszkopikus vízi gerinctelen kutatások mindennapjaiba és még betekintést kaphatunk a terepi vizsgálatok gyakorlati oldalába is. Irány a víz!

A podcast résztvevői:

Dr. Boda Pál - a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám - szerkesztő-riporter